Képzeld el, hogy egy kis pók, kisebb, mint a kezed, hidat feszít egy folyó fölé – 25 méter hosszú, 106 négyzetméteres hálót, ami elég erős ahhoz, hogy egy madarat is megállítson. Ez nem sci-fi, hanem a Darwin kéregpók (Caerostris darwini) valósága, Madagaszkár erdeiből. Ez a pók a legöregebb orb-szövő pókok közé tartozik, és hálói a bolygó legnagyobbjai: átmérője akár 2,8 méter, területe 28 000 négyzetcentiméter, ami közel 2,8 m²-t fed le, de egyes becslések szerint akár 106 m²-re is kiterjedhet extrém esetekben. A selyme 10-szer erősebb, mint a kevlár, és kétszer szívósabb, mint bármely más ismert pókfonál – miért ilyen különleges ez a kis teremtmény, és hogyan változtathatja meg a technológiát?
Mi a titka a Darwin kéregpók hihetetlen hálójának?
A Caerostris darwini 2009-ben fedezték fel Madagaszkár Andasibe-Mantadia Nemzeti Parkjában, Charles Darwin után nevezve el – pont a Fajok eredete 150. évfordulóján. A nőstények 18-22 mm-esek, barnás-feketék fehér szőrökkel, a hímek pedig harmadannyian, mindössze 6 mm-esek. A hímek szerelmi élete vad: gyakran elvesztik a nemi szervüket a párzás során, vagy akár meg is eszik őket a nőstények – ez a szexuális kannibalizmus biztosítja a génterjedést. De a igazi sztár a háló: a hídszálak akár 25 métert feszítenek át folyók fölött, ahol a szél sodorja a selymet, mint egy vitorlát. Ez nem véletlen: a folyók fölötti hálók nagyobb zsákmányt fognak, mint repülő rovarokat vagy kis madarakat, ami táplálja a pókot a trópusi esőben.
A selyem ereje: 10-szer erősebb az acélnál, kétszer szívósabb a kevlárnál
A pók selyme a legkeményebb biológiai anyag: szakítószilárdsága 1,3 GPa, szívóssága 350 MJ/m³ – ez 10-szer jobb, mint a hasonló átmérőjű acél, és kétszerese a kevlárénak. A titok a MaSp4 fehérjében rejlik: ez egy proline-ban gazdag fehérje, ami rugalmasságot ad, miközben a hosszú fonócsatorna (a pók gyomrából kilépő cső) tökéletesen igazítja a rostokat. A háló nem csak erős, hanem rugalmas: akár 91%-kal megnyúlhat anélkül, hogy elszakadna, így elnyeli a zsákmány lendületét. Madagaszkáron folyók fölött feszül, ahol a szél és víz próbálja szakítani – mégis kitart. Ez a tulajdonság inspirálja a biomimikrit: kutatók szintetikus selymet fejlesztenek belőle, ami golyóálló mellényekben vagy orvosi szálakban használható.
Hogyan készül a háló: a pók építészete lépésről lépésre
A Darwin kéregpók különleges viselkedéssel sző: először nagy mennyiségű hídszálat lő a szélbe, ami átkel a folyón, és a túloldalon rögzül – akár 25 métert hidalva. Ezután sugarakat húz ki, majd a ragadós spirált, de a hálók ritkák: kevés sugár, nyitott spirál, hogy nagyobb területet fedjen. A pók a fákon rejtőzik, álcázva kérges testével, és éjjel aktív – nappal pedig a hálót javítja, ha kell. A nőstények nagyobb hálót szőnek, hogy többet egyenek a petékhez, a hímek pedig óvatosan közelítik meg őket, nehogy vacsorává váljanak. Ez a stratégia teszi őket túlélővé a madagaszkári dzsungelben, ahol a folyók táplálják a rovarokat.
Miért fontos ez a felfedezés a tudomány és technológia számára?
A Darwin kéregpók selyme forradalmasíthatja az anyagtant: könnyű, erős rostok repülőgépekben, autókban vagy akár szövetekben. Kutatók génmódosított baktériumokkal próbálják másolni a MaSp4 fehérjét, ami már sikeres: szintetikus selyem, ami olcsóbban gyártható. Magyarországon is érdekes: a biomimikri kutatások a BME-n vagy az ELTE-n foglalkoznak hasonlókkal, ahol a pókok inspirálják a fenntartható anyagokat. Emellett ökológiai érték: a pókok mutatják a biodiverzitás fontosságát Madagaszkáron, ahol a folyóparti élőhelyek védelme kulcsfontosságú.
A Darwin kéregpók hálójában több van, mint selyem: ez a természet mérnöki remekműve, ami hidat ver a folyók fölött, és inspirációt ad a jövőnek. Egy kis pók, óriási hálójával – ez a Föld egyik leglátványosabb csodája, ami bizonyítja: a kicsikben rejlik a legnagyobb erő.
