Sokan gondolják, hogy a Föld gömbölyűségét Galileo Galilei „fedezték fel”, de ez tévhit – a tudás évszázadokkal korábban, az ókori görögöknél már ismert volt. A kerek Föld nem egyetlen ember zseniális felismerése, hanem fokozatosan felhalmozott bizonyítékok eredménye: csillagászati megfigyelések, hajózási tapasztalatok és matematikai számítások vezettek oda. A görögök már i.e. 6. században sejtették, i.e. 3. században pedig bizonyították – lássuk, hogyan épült fel ez a tudás, és miért nem Galileo a hős!
Az ókori görögök: a kerek Föld első bizonyítékai
A legkorábbi feljegyzések szerint Thalész (i.e. 624–546) már sejtette a Föld görbületét a hajók eltűnéséből a horizonton – először a hajótest, majd az árbóc tűnik el. Püthagorasz (i.e. 570–495) filozófiai okokból hitte gömbölyűnek: a tökéletes forma a gömb. A döntő lépés Arisztotelész (i.e. 384–322) volt: holdfogyatkozáskor a Föld árnyéka mindig kör alakú a Holdon, ami csak gömb esetén lehetséges; a csillagok magassága változik az utazás során (dél felé magasabbra emelkedik a Canopus); és a hajók horizontja görbült. Ezek empirikus bizonyítékok, nem spekuláció.
Eratoszthenész: a Föld kerületének első mérése
A leglátványosabb bizonyítás Eratoszthenész (i.e. 276–194), a alexandriai könyvtár vezetője nevéhez fűződik i.e. 240 körül. Hallotta, hogy Szüénében (ma Asszuán) nyári napfordulókor a Nap pontosan a zenitben van (nincs árnyék egy kútban), míg Alexandriában 7,2°-os szöget zár be. A két város távolsága 5000 sztadion (kb. 800 km). Egy bot árnyékából számolta a görbületet, és kiszámolta a Föld kerületét: 252 000 sztadion, ami mai mértékkel 39 690 km – mindössze 1%-os hibával a valós 40 075 km-hez képest! Ez nem csak elmélet: matematikai bizonyítás, amit ma is tanítanak.
Középkor és reneszánsz: a tudás megőrzése, nem felfedezése
A középkorban a keresztény egyház és tudósok – pl. Beda Venerabilis (i.e. 673–735) vagy Johannes de Sacrobosco (13. század) – elfogadták a gömbölyűséget; a „lapos Föld” mítosz modern kitaláció. Krisztofor Kolumbusz is tudta: nem a forma, hanem a méret volt a vita (ő alábecsülte). Galileo Galilei (1564–1642) a heliocentrizmust védte, nem a Föld alakját – a teleszkópjával a Vénusz fázisait és Jupiter holdjait mutatta, ami a kopernikuszi modellt támasztotta alá. A Föld görbületét már nem kellett „felfedeznie”.
Miért terjed a Galileo-mítosz?
A tévhit a 19. századból ered: a egyház és tudomány konfliktusának szimbólumaként Galileo „a lapos Föld ellen harcolt” – holott a inkvizíció a Nap-központúság miatt ítélte el. Valójában a Föld gömbölyűsége évszázadokkal korábban elfogadott tény volt, még a tengerészek, kereskedők és papok körében is.
A kerek Föld nem „felfedezés”, hanem tudományos konszenzus: a görögök megfigyelésektől Eratoszthenész méréséig, a középkoron át a modern korig. Galileo nem „találta fel” – ő csak egy másik csatát vívott a csillagokért.
